Mit csinál egy közbeszerzési tanácsadó?

2019.09.05. Dave Dean 0 Comments

A közbeszerzési tanácsadó és a közbeszerzés maga

Ha bárkit az utcán megállítunk és megkérdezzük, mit tud a pályáztatásról, rögtön rávágja, hogy kell hozzá közbeszerzési tanácsadó. És az is biztos, hogy tízből nyolc ember nem lelkesedne azért, hogy neki kelljen foglalkozni a közbeszerzéssel. Miért van ez így? Egyszerűen azért, mert a közbeszerzés bonyolult. Nem elég, hogy bonyolult, még folyamatosan változik is, és aki nem beszéli a „jogi magyart” – ezt a különösen hosszú összetett mondatokból álló, vészjósló kifejezésekkel tarkított, zengzetes, de hivatalos nyelvezetet – annak az egész kínai. De legalábbis ijesztő.

Nem véletlen, hogy sokan azonnal közbeszerzési tanácsadó után néznek, hiszen nekik a napi munkájuk, feladatuk, hogy eligazodjanak ebben a szakmában. Persze ez nem az egyetlen ok, amiért alkalmazzák őket. Nagy cégek alkalmazottai közt bizton van egy szakember, akit azért nem ijeszt el a közbeszerzés híre, sőt, tán még ért is hozzá. De ideje neki sincs feltétlenül annyi, hogy ezzel maga szőrözzön. Sokszor fordul elő, hogy már a puszta praktikum is a tanácsadók bevonását írja elő. De kik is azok a közbeszerzési tanácsadók?

Hogy lesz közbeszerzési tanácsadó valakiből?

Meglepő módon az alapvető közbeszerzési tanácsadó képzéshez nem kell egyetem. Akár elvégezhetjük anélkül, hogy lediplomáztunk volna. Ez viszont rögtön megvilágosítja, hogy mitől is olyan eszeveszettül kemény az az OKJ-s képzés, amin keresztül kell menjenek. Egy minimális jogi érdeklődés elengedhetetlen, mert ez egy ilyen közeg. Az efféle, mondjuk úgy, „mezei közbeszerzési tanácsadó” már kezdhet is dolgozni, de minden megbízást ő sem vállalhat el. Van ugyanis a pályázatoknak egy olyan kategóriája, amihez ez a szint már kevés.

Ez pedig a negyven millió forintot meghaladó állami, vagy EU-s pályázat, ilyen esetekben törvény írja elő a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, azaz faksz alkalmazását. Mitől több a faksz, mint egy közbeszerzési tanácsadó? Először is, van diplomája. Ehhez a titulushoz már elengedhetetlen a felsőfokú végzettség. Másfelől további képzéseken, tanfolyamokon vett részt. Van két év gyakorlata, ami már eleve jó ajánlólevél lehet, nem ez lesz az első közbeszerzés, amit levezényel. Emellett rendelkezik a törvényben előírt felelősségbiztosítással. Nem utolsó sorban pedig akkreditált, azaz az állam felé regisztrált, ellenőrizhető, lekereshető a leendő megbízók számára is.

Összességében a faksz a közbeszerzési szakjogász részéről egy hosszú távú befektetés. Maga a titulus elnyerése igen jelentős költségekkel jár, így értelemszerű, hogy a díjuk is magasabb, mint a mezei társaiknak. Viszont a tapasztalatuk, képzettségük is ezzel arányos. Egy iroda alkalmazásakor pedig több szakember tudásához is hozzáférést kapunk, mint Dr. Galgóczi Gergely – közbeszerzési ügyvéd és csapata esetében.

Miben segíthet a közbeszerzési tanácsadó az ajánlatkérőnek?

Alapvetően nyilván a közbeszerzésben, de ennél ez azért valamivel többrétűbb. Első körben mindenki az ajálnattevőkre gondol, hogy a pályázati anyag összeállításánál kell a közbeszerzési tanácsadó. Ez igaz, de nem a teljes igazság. Ennél jóval hamarabb szükség van rájuk. Legelőször nem is az ajánlattevőnek, hanem az ajánlatkérőnek. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ők aztán tök profik, és már mindent tudnak közbeszerzési tanácsadó nélkül is, de ez távolról sem igaz. Minden ajánlatkérőnek van egy első ajánlatkérése, és mint bármilyen első alkalommal, cseppet sem tapasztalt, cseppet sincs mindenben képben. Márpedig egy ajánlatkérést összerakni is lehet legalább olyan kihívás, ha nem nagyobb, mint a rá beérkező pályázatot.

Igen szigorú szabályok érvényesek ugyanis az ajánlat összeállítására, és ezekben igen jó egy közbeszerzési tanácsadó éles szeme, aki kiszúrhatja az anyagunkban az esetleges ellentmondásokat és hibákat. Hogy példával is éljek, a pályázatleírásban már ekkor – mikor még egy kósza ajánlat sem érkezett – meg kell határoznunk, hogy mi alapján fogjuk ezeket elbírálni, mik lesznek a szempontok. Ezek nem szabhatják annyira szűkre a mezőnyt, hogy megszüntessék a versenyhelyzetet. Viszont kinek ne volna érdeke legalább valamennyire korlátozni a beérkező ajánlatok számát, hiszen ezeket átnézni idő és pénz. E kettő közt az arany középutat megtalálni segíthet egy gyakorlott közbeszerzési tanácsadó. Hasonlóan a bíráló bizottság összeállításánál is a helyzet: olyan embereket kell találni, akik értenek hozzá, de olyanokat, akik nem érintettek. Ez egy hazánkhoz hasonlóan kis országban nem mindig egyszerű.

Mit tesz a közbeszerzési tanácsadó az ajánlattevő szolgálatában?

Ha az ajánlatkérés összeállt, következhet a pályáztatás. Amikor a pályázatot kihirdetik, a leendő ajánlattevők közbeszerzési tanácsadó megbízottjai már alkalmat is kapnak a bekapcsolódásra. Lehet persze, hogy a pályázó találja meg előbb a kiírást és felkéri a tanácsadót, de gyakran fordítva esik meg. A közbeszerzési szaktanácsadó egyfajta szolgáltatásként figyeli a kihirdetett pályázatokat, és ha megfelelőt talál, értesíti a megbízóját: szeretne-e pályázni rá?

Maga az ajánlat összeállítása nagyban a pályázó feladata, hiszen ez egy olyan szakterület, ami nem a közbeszerzési tanácsadó sajátja. Ellenben az anyag felépítése, formája, még a tartalma is olyan jogi feltételeknek és előírásoknak kell eleget tegyen, amit hatékonya ő tud ellenőrizni. Ha tehát alkalmaztunk tanácsadót, szavatoljuk, hogy ilyen probléma nem lesz oka az elutasításnak, de attól még nem garantált, hogy mi nyerünk.